Evangélikus templom
A Gyulai Evangélikus Egyházközösség temploma a város legforgalmasabb részén, a Béke sugárút mentén található. Timpanonos, dór oszlopos díszítésű, egytornyos templom. Eklektikus stílusban épült 1927-1938-ig, Gerlóczi Gedeon tervei alapján. Az evangélikus templomot az első világháború és az 1925-ös árvíz után 1927. december 18-án avatták fel. A templom építését egy, az egész országra kiterjedő gyűjtési mozgalom segítségével finanszírozták. A templom tornya csak jóval később, bő tíz év múltán készült el, az imaház befejezése pedig egészen 1947 őszéig váratott magára. Az evangélikus templomot többször is felújították, először építésének 25. évfordulójára, majd a 70-es évek végén, az 50. évforduló alkalmából, legutóbb pedig az ezredforduló után.
Gyulai Református templom
A református templom, copf stílusban épült 1791-1795 között. 1801-ben leégett, 1804-re építette újjá Czigler Antal. 1820-1821-ben a templom északkeleti végét kitoldották, és karzattal 1822-ben pedig 9 változatú orgonával látták el. A bővítés 1875-ben folytatódott, a mai orgona 1824 és1828 között készült el. A déli kétszintes karzat fölött párnatagos, sisakos torony áll.
Gyulavári református templom
A Gyulavári református templom elődjét – mely 1787-re készült el – lebontották. Ennek a helyén épült fel a jelenlegi templom 1892-ben a neves fizikus, Bay Zoltán édesapja, Bay József lelkipásztori szolgálata idején. A templomot, melyet Székely Mihály békéscsabai építőmester tervezett, Vágner József békéscsabai és M. Szabados Antal gyulai építőmester építette. Bay József emlékiratát a toronyban helyezték el.
Szent Miklós katedrális
A Szent Miklós templom Gyula város kulturális örökségének egyik műemléke, megépítésében nagy szerepet játszott a Nicoresti család. Az első román ortodox templomot 1721-ben építették, fából. A jelenlegi templom építése 10 évig tartott, 1812-ben fejezték be, a torony viszont csak sokkal később, 1854-ben készült el. A templom 33 m hosszú és 14 m széles, tetőszerkezetig érő magassága 39 m, a tornyon látható kereszt 42 m magasságban van. A templomban található ikonosztáz valódi képzőművészeti remekműnek számít. A szentképek Arsa Teodorovici alkotásai, az ikonokat fából faragott arannyal bevont rózsamotívum díszíti. A bejáratnál álló 3 m magas kereszt, 1869-óta Lazar Bogdan emlékét hivatott őrizni. A templombelsőt 1928-ban Predmerszky Béla festő újította fel. A templom klasszicista, késő barokk stílusú műemlék.
Nádi Boldogasszony plébániatemplom
A gyulai Nádi Nagyboldogasszony plébániatemplom helyén már a török idők előtt is templom állt, benne őrizték a nagy tisztelettel övezett „Nádi Szűz Mária”-képet. Később, a török uralom alatt a templom és a kép is elpusztult.
A másik nevén Belvárosi római katolikus templomot mai formájában 1775-ben kezdték építeni Harruckner Ferenc kezdeményezésére. A barokk és copf stílusú plébániát Linck János Károly uradalmi építész tervei alapján építették. Felszentelésére 1777-ben került sor, mikor is a Szeplőtelenül Fogantatott Szűz tiszteletére áldották meg az épületet.
Az egyhajós templom értékes oltárképei a Szeplőtelen Szüzet, Szent Annát és Szent Józsefet ábrázolják. A mennyezeten nagyszabású, 470 négyzetméteres seccó látható, melyet Patay Mihály festett 1986-87-ben. Az impozáns festmény egyházi és történelmi alakok mellett Gyula történetének jelentős eseményeit jeleníti meg.
A Nagyboldogasszony Plébániát a XVIII. században többször is felújították, ekkor gazdagodott külső- és belső kialakítása klasszicista elemekkel.
A szentély jobb oldalán találhatjuk az építtető, Harruckern Ferenc síremlékét, melyet Martin Schmidt bécsi szobrász készített.
A templom oltárát Lakatos Tibor diófából faragott munkája, melyet Simon M. Veronika Apor püspököt ábrázoló festménye díszít, mely már a 1990-es évek végén készült.
Szent József templom
A Szent József templom 1863 és 1866 között épült Nuszbeck József tervei alapján. A későbarokk stílusú épületen már klasszicizáló jegyek is felfedezhetőek, sőt a későbbi átépítések és újítások során romantikus építészeti elemekkel is bővült.
Az egykori Német-Gyula, a védőszentjéről Józsefvárosnak „átkeresztelt” településrészen álló templom a gyulai németség harmadik temploma volt. Korábbi, lebontott kápolnájuk anyagát, és rossz nyelvek szerint a közeli ferences templom köveit is felhasználták a templom felépítéséhez.
A Szent József templom XVIII. századból származó, Nepomuki Szent Jánost és Szűz Máriát ábrázoló barokk faszobrai nagy érteket képviselnek. A Szent Józsefet ábrázoló oltárképét Szegedi Hirt Antal festette, míg a mennyezeti seccók közül az 1924-ből származó, oltár fölötti kép Ramold Lajos nevéhez fűződik.
Szentháromság kápolna
Az 1738. évi pestisjárványt túlélt gyulaiak fogadalomból építették a kápolnát 1741-ben.1752-ben már kibővítették, környékét 1772-1795-ig temetőnek használták. A kápolna mai alakját 1815-1817-ig nyerte el, a barokk mag klasszicista elemekkel bővült. Ekkor épült a torony, a kórus, valamint az épület orgonát és harangokat kapott a tornyába. Hossza 21 m, szélessége 7 m, belmagassága 5 m, toronymagassága 20 m. A Szentháromságot ábrázoló főoltárkép 1839-ben készült. Az üvegszekrényben elhelyezett, szép barokk Mária-szobor a XVIII. századból való. 1930-ban a kápolna tetőzete leégett, a zsindelyt ekkor cserélték cserépfedésre. Tornyában egy harang található, melynek átmérője 46 cm, súlya 60 kg, felirata IN HONOREM CRUCIFIXI 1907 FUDIT ANTONIUS NOVOTNY IN TEMESVÁR N. 2708. A kápolna búcsúját Szentháromság vasárnapján 18 órakor tartják.
Kálvária Apsziskápolna
A Kálvária-apsziskápolna 1760-ban épült. Építette báró Harruckern Ferenc. Az i.e. 2000 körül emelt földpiramison lizéniával övezett, ráccsal elzárt diadalívvel megnyitott kápolnaapszis. Fedélszéke előtt emelt timpanonos oromzat van, a boltozatot térben hatalmas fakálvária szoborcsoport tölti ki.
Ferences rendi romkert
A pápa 1410-ben telepített ferences rendi szerzeteseket a gyulai uradalomba, az itt álló templomuk és rendházuk 1420-tól 1566-ig működött.
A barátok az 1566-os török támadáskor menekültek el, ezután a kolostor enyészetnek indult.
A valamikor 35 méter hosszú és 10 méter széles gótikus templomot 1931-ben tárták fel, majd a 60-as években rekonstruálták. Ma már csak a szentélye, valamint a hozzáépített cellák egy része látható.
A ferences templom a magyar történelem olyan neves személyeinek szolgál nyughelyül, mint Corvin János lánya Erzsébet és felesége Frangepán Beatrix. Az év minden napján szabadon látogatható.
